Köszöntelek gasztro oldalamon!

Sok szeretettel köszöntelek gasztro oldalamon!


Az életet nem csak élni, hanem élvezni is kell: nem csak azért főzünk, eszünk, hogy ne legyünk éhesek! Szeretek változatosan, bőségesen főzni úgy, hogy mindenki örömét lelje benne: aki főzi, és az is, aki eszik belőle.

Szeretek élni, szeretek főzni, szeretem a szeretteimet jóllakatni , és ebben a gasztro blogban megmutatom, hogyan lehet ezt bárkinek utánam csinálni.
Kezdő és tapasztalt konyhatündéreknek egyaránt ötletek és receptek. A legtöbb receptet anyukámtól, nagymamámtól tanultam.
Remélem, hogy lesz, amit kipróbáltok ti is és sok örömötök telik majd az ételek elkészítésében és a siker sem marad el!

2015. január 11., vasárnap

Cordon bleu avagy sajttal, sonkával töltött karaj



Egy méltán népszerű fogás, melynek receptjét sokan ismerik már. A nemzetközi gasztronómiában ismert "Cordon bleu" (ejtsd: kordon blő), ami valójában sajttal-sonkával töltött rántott hús. Maga az elnevezés kék szalagot jelent, melyet egykor a Szentlélek Lovagrend tagjai viseltek, s mellyel a 17. századtól kezdve elsősorban a konyhaművészeti teljesítményeket jutalmazták. Ez lett a legjobb szakácsok díja!
Ennek az ételnek a története nagyon tetszik nekem, ezért úgy érzem muszáj megosztanom veletek: XV. Lajos szerette a hasát, viszont gyakran azt hangoztatta, hogy jól főzni csak a férfiak tudnak. Madame Dubarry, aki a szeretője volt egyszer lakomára hívta a királyt, akinek nagyon ízlettek a feltálalt étkek. Megkérdezte a szeretőjét, hogy kinek köszönhető a sok finomság, mire Madame Dubarry elárulta, hogy márpedig egy szakácsnő műve volt a vacsora. Azt javasolta XV. Lajosnak, hogy elismerésképp tüntesse ki az asszonyt a kék szalaggal. Sok más szakács is elnyerte a kék szalagot és köztük volt a sajttal-sonkával töltött hús megalkotója is. Arról sajnos nem szól a fáma, miért pont ez az étel kapta a Cordon bleu nevet. 
Viszont ami fontos, hogy az eredeti recept szerint, a Cordon bleu borjú húsból készül, melybe zsebet vágnak, ebbe vékony sonka szelet és nemes, hegyi sajt kerül, majd hagyományos panírozás után az egészet vajban kisütik. Mivel ritkán van szerencsém borjú combhoz jutni, ezért kerestem kompromisszumos megoldást: én leggyakrabban, mint most is sertéskarajból készítem. Nekem házi majonéz, tartármártás elengedhetetlen mellőle.
Én így szeretem:

Hozzávalók 4 főre:

  • kb. 60 dkg sertéskaraj (kb. 4 szelet)
  • 20 dkg sonka
  • 20 dkg ementáli sajt
  • só-, bors ízlés szerint

Panírozáshoz:
  • 20 dkg zsemlemorzsa
  • 20 dkg liszt
  • 4 db tojás

Sütéshez:
  • kb. 4-5 dl olaj


Elkészítés:

A hús szeleteket vékonyra klopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. A sajt szeletet becsomagoljuk a sonkába, és az egyik hússzelet közepére rakjuk, majd a másik szelettel befedjük. A széleit jól összenyomkodjuk és fogvájóval vagy hústűvel, néhány helyen megtűzzük. A hús batyukat megforgatjuk a lisztben. A tojást felverjük és sóval, borssal ízesítjük. A húsokat duplán panírozzuk: tojás, zsemlemorzsa, újra tojás, zsemlemorzsa. (4 db töltött batyunk lett így.)
Egy serpenyőben felhevítjük az olajat és nem túl forró, közepes hőfokon, fedő alatt készre sütjük a húsokat.
Én vegyes körettel és tartármártással tálaltam.




További frissensültek | sertéshúsok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése